Éppen a kéktúrás útikönyvet böngésztem, amikor Szelesténél elértük a kék-nyomvonalát, majd Porpác előtt kettészeltük azt. Ez csak abból derült ki, hogy pont felkaptam a fejem Ölbő-Alsószeleste megállónál, és annak neve ismerős volt a kezemben szorongatott turistakalauzból. Innen viszont már nem volt messze Szombathely, ahol át kellett szállnunk. Eredetileg fél óránk lett volna, hogy vonatot váltsunk, de kicsit késtünk és emellett elég nehezen találtuk meg a Kőszeg irányába közlekedő szerelvényt, így arra is – mint mindig máskor – sípszóra tudtunk felszállni. De innentől kezdve, egy héten keresztül nem voltunk időhöz kötve, és ez az átlagos, de rohanó hétköznapokat tekintve, fantasztikus érzéssel töltött el minket.

Utazásunk vonatozásos részének célja Lukácsháza volt, ahonnan a tervek szerint gyalogszerrel küzdöttük volna le a Velemhez vezető nagyjából 8 kilométeres utat, majd ebből az irányból másztunk volna fel az Írott-kőhöz. Azonban az élet, de leginkább a tapasztalatlanságunk átszervezte ezt a szándékunkat, habár Lukácsházáig, minden az elképzeléseink szerint történt.

Lukácsháza vasútállomása, háát.. a falu nevét jelző táblát, valamint a kukát figyelembe véve európai uniós szinten mozgott. Jelzem, ez majdnem három éve volt, nem tudom azóta mi a helyzet, de remélem azért érzitek az iróniát, és az állomásra vonatkozó minősítést. Ez a negatív kritika nyilván nem a rosszindulatomból fakad, több tucatnyi ilyennel találkoztam már kis országunkban – ami persze nem kéne, hogy mentség legyen bármire is… Viszont ezek nekem szemet szúrnak, és úgy gondolom minden faluban, városban két dolognak kellene, minimum jól kinéznie: a közútnak és a vasútállomásnak (már ahol van), mert az oda érkező többség, ezekkel találkozik először, ezek alapján ítéli meg első körben az adott települést… nehezen, de inkább elengedem ezt a gondolatot. És nem bántom tovább Lukácsházát sem, mert amúgy egy barátságos kis helynek bizonyult, hála az élelmiszerboltban dolgozó kedves eladóknak, akik a kiszolgáláson és egy kis csevejen kívül, útba igazítottak minket Kőszegdoroszló felé.