Elszalasztott alkalom

A kápolna adta lehetőségek láttán úgy beszéltük meg J-vel, hogy nem időzünk sokat: egy kis szusszanás, egy kis frissítés és már indulunk is tovább – majd az Írott-kőn, ahol reményeink szerint több látnivaló lesz, több időt is töltünk. Amúgy is szerettük volna már elérni az Országos Kéktúra nyugati végpontját, és végre annak nyomvonalán haladni. Pedig … Continue reading "Elszalasztott alkalom"

Read More

Lakatra zárt emlékek

Mire feldobtuk hátunkra a hátizsákot, Piroska néni már tova is röppent, pont úgy, mint azok a galambok, akiket első lépéseinkkel zavartunk meg a buszmegállóban elhullajtott morzsák csipegetése közben. Olyan magasra szálltak, hogy kicsit irigyelni kezdtem őket, mert nekik lehetőségük volt látni azt, hogy Velem község milyen csodálatosan szép környezetben terül el. A település a Kőszegi-hegységben, … Continue reading "Lakatra zárt emlékek"

Read More

Velem

Jobbnak láttuk, ha a buszon előre ülünk, mert fogalmunk sem volt róla, hogy pontosan hol kell majd leszállnunk, a buszvezető meg amúgy is mondta, hogy majd szól – ezzel megkönnyítettük az ő dolgát is. És így első sorból élvezhettük a Kőszegi-hegység lábánál fekvő kicsi falvak látványát, a köztük vezető kanyargós utakat és nem mellesleg a … Continue reading "Velem"

Read More

Életre szóló tanács

A busz sajnos csak egy óra múlva jött, de úgy gondoltuk, ez az elvesztegetett idő bőven belefér majd a megspórolt kilométerekért, és az azzal járó szenvedésért cserébe. “Kőszegdoroszló: A Kőszeghegyalján elhelyezkedő település első okleveles említése 1279-ből származik. Árpád-kori templomának titulusa Szent Márton, evangélikus templomát 1792-ben kezdték építeni. Lakossága jelenleg 252 fő. Határába esik a híres … Continue reading "Életre szóló tanács"

Read More

Az első kritika

Éppen a kéktúrás útikönyvet böngésztem, amikor Szelesténél elértük a kék-nyomvonalát, majd Porpác előtt kettészeltük azt. Ez csak abból derült ki, hogy pont felkaptam a fejem Ölbő-Alsószeleste megállónál, és annak neve ismerős volt a kezemben szorongatott turistakalauzból. Innen viszont már nem volt messze Szombathely, ahol át kellett szállnunk. Eredetileg fél óránk lett volna, hogy vonatot váltsunk, … Continue reading "Az első kritika"

Read More

Nosztalgiavonat

Aznap reggel hozzám hasonlóan, kissé álmoskásan, nehezen és döcögve indult meg a szombathelyi ’hattizes’ a Keleti pályaudvarról. De legalább elindult, és nem mellesleg megvárt minket, mert a ránk jellemző módon, éppen, hogy elcsíptük. Eddig még nem írtam róla – bár nem is nagyon volt apropója -, de azért a többes szám, mert a Kéktúra útvonalát … Continue reading "Nosztalgiavonat"

Read More

A nulladik napon

2015. július 19-e, vasárnap este volt. Nem lett volna ebben az estében semmi különös. Egy forró nyári nap mondott búcsút, meghagyva a másnapnak azt a meleget, amit kipréselt magából, talán ezzel jelezvén, hogy holnap bizony, újra találkozunk. A lakásban megrekedt meleget is csak a fülledt nyári pesti estéből beszűrődő zaj kavarta össze az izgatottságommal, amik … Continue reading "A nulladik napon"

Read More

…én is egy másikon!

„Az igazság az, hogy nem tudom hol vagyok.. letértem a helyesnek vélt útról, és eltévedtem…” Ez a részlet a saját gondolataimból származik, de megnyugtatok mindenkit, hogy nem! ..ez nem egy csöpögős-lelkizős poszt lesz. Hurrá! Eltévedtem. Gyakran előfordul velem azokon a túráimon, amiket spontán találok ki, és amelyeknek a vidéki otthonomhoz, a szülőfalumhoz közel, teljesen szervezetlenül … Continue reading "…én is egy másikon!"

Read More

Indulj el egy úton…

Arra gondoltam, hogy az első közös utunk, ne egyből a természetbe, erdőbe, mezőre, ne célirányosan valamelyik kilátóhoz, várhoz, ne egy magas csúcsra vagy egy, a völgyben csörgedező patakhoz vezessen, hanem rögtön egy kitérővel kezdődjön. Ez amúgy is jellemző rám… letérek, kitérek, aztán… na de visszakanyarodva! Egyrészt üresnek tartanám enélkül a blogom, nem lenne egy kerek egész, … Continue reading "Indulj el egy úton…"

Read More